Használati útmutatóhóz klikk erre
2022. április 3-án szavazott az ország. A választások újból a FIDESZ-KDNP bőven kétharmados többségével zárultak. Míg a kormányzó pártszövetség sikere csak a csodaváró baloldalt döbbentette meg, a Mi Hazánk Mozgalom által elért eredmény sokakat meglepett.
Ennek – az önmeghatározása szerint – harmadik útnak a a választási hadjárata egy külön postot érdemel.
Most lássuk az előzményeket.
Röviden : amikor közlik veled, hogy
– nem csak zsidó, de büdös is vagy,
– nem vagy magyar csak Magyarországon élsz és élősködsz
– …
akkor örvendezzél, hiszen másutt meg is vertek volna.
Én, mint afféle hálátlan, a kákán is csomót kereső zsidó, nem örvendezek. Sőt, amire még a TEV ritkán vállalkozik, megszólom a kuruc.info-t is. De még ennél is jobban feszítem a húrt. Gorcső alá tettem a Mi Hazánk nevű képződményt is, kiemelten fókuszálva ennek a pártnak az egyik értelmiségi tagjára. Ennek okát Kovács Andrásnak, a Beszélő online felületén megjelent írása magyarázhatja meg :
A kicsiny, nyíltan antiszemita, fasiszta politikai csoportosulások ma Magyarországon a politikai élet margóján tengődnek. Bárhogy is van azonban, az antiszemitizmus nyílt színi megjelenésének hatására a Magyarországon élő mintegy 100 ezer főnyi zsidóság körében feléledt az aggodalom, hogy nem következik-e be a mai Magyarországon ugyanaz, ami az emancipációt követő fél évszázados „aranykor” után, az első világháború végén megtörtént, amikor is – ahogy Ezra Mendelsohn fogalmazott – Magyarország egyedülálló példája volt annak, hogy „…egy olyan ország, amely korábban »jó volt a zsidóknak«, hogyan változik szinte egyik napról a másikra pogromoktól feldúlt, antiszemita hisztériával átitatott országgá…
…..
A történelmi példák azt bizonyítják, hogy a modern korban mindig a társadalmi elitektől függött, hogy politikai tényezővé vált-e az antiszemitizmus. Ahhoz, hogy antiszemita politikai erők komoly befolyásra tegyenek szert, mindenkor arra volt szükség, hogy a társadalmi elit egy része aktívan hirdesse, egy másik, jelentős része pedig elfogadja az antiszemita világmagyarázatot, az antiszemitizmus által kínált politikai alternatívát és ideológiát az érzékelt társadalmi-politikai konfliktusok értelmezési rendszereként. Ha viszont az antiszemitizmus a társadalmi elit erőteljes ellenállásába ütközött, nem válhatott komoly fenyegetéssé. Az antiszemitizmus megerősödésének esélyét tehát az határozza meg, hogy mekkora készség van a társadalmi elitben az antiszemita nézetek elfogadására, tolerálására, illetve a velük való szembeszállásra. Ma Magyarországon is az az egyik legfontosabb kérdés, hogy vannak-e a társadalmi elitnek olyan jelentősebb csoportjai, amelyek hajlandóak lennének játszani az antiszemitizmus tüzével, és nem vonakodnának elvégezni az antiszemita értelmiség piszkos munkáját.
Nézzük, hogy van-e és ha van, akkor mi a különbség a mi hazánk és a Mi Hazánk között.
Viszonyitási alapnak a közelmúlt és a jelen néhány címeres antiszemitájáról, az itt olvasható anyagot ajánlom.
És most következzék a lényeg :
Toroczkai László a szélsőjobboldali absnicliből gazdálkodik. Ez az Ő Hazája.
Ebben a hazában – Toroczkain kívül – a zászlósúrak egyik része szinte teljesen ismeretlen, másik része olyan ismert személyekből áll, mint Novák Emőke/Előd és neje Duró Dóra.
Az ismertek majdnem olyan karizmatikusak, mint egy hangyászsün; továbbá, a tevékenységük kimerül az LMBTQ elleni szabadságharcban.
Toroczkai kénytelen toborozni, mivel az ő kis TopRongyos Gárdája, az országgyűlési választásokon a küszöbig se ér fel.
A csapat-építés jelenlegi állása :
A Pax Hungarica Mozgalomban fel- és kitünt Lantos János a legszebb reményekre jogosító veterán harcos.
A képen Lantos testvért, a PHM helyettes vezetőjét látjuk teljes harci díszben, szívdöglesztő
adolfos frizurával. Szerintem a bajuszról kár volt lemondani.
Ezek a snájdig legénykék Lantos kistestvérkéi voltak.
Domonkos Endre János főtestvér – rádöbbenvén arra, hogy ő és a mozgalma[1] a kutyának se kellenek – feloszlatta a PHM-et. Az érzékenyebb lelkek mégegyszer meghallgathatják a megboldogult PHM himnuszát.
A gazdátlanul maradt Lantost a Mi Hazánk adoptálta.
Ezen a képen a polgáriasabbra nyírt Lantos már nem testvér, hanem úr látható, amint elmélyülten szolgálja az „Ő Hazáját”. Kurucos kollégája, a site impresszuma kettejüket vezető publicistaként említi
Ábrahám Barnabás az „Ő Hazájuk” képviselőjelöltje. (Már csak ő hiányzott Tatabányának)
Ő a legbölcsebb futballhuligánét is meghaladó IQ-jú, magasan képzett[2] értelmiségi ennyit az ELTE BTK történész-képzéséről.
Ábrahám jelölt Barnabás jelölése azt üzeni az újnyilas választónak : mi nem vagyunk olyanok mint a hitszegők pártjává lett Jobbik.
A te pártod mi vagyunk. Hogy miféle párt? Ezt bárki megtudhatja magától a képviselőjelöltől.
A szélsőjobb eszmei sirató-fala előtt hajlongó Ábrahám jelölt Barnabásból – felfeslő a vékony kultumáz alól – elemi erővel robban ki a nyilas bunkóság, melyet az örökévalóságnak az
Európa legjobbjai – 77 éve történt a budavári kitörés
című irás őriz meg.
Olvassunk bele :
Az opusz izléses adagiettója
Az európai élettér védelme, a bolsevizmus elleni keresztes hadjárat ugyanaz nagyban, mint a saját életterem, a saját családom védelme kicsiben. Aki ezt tagadja, az vagy teljesen őrült, vagy ördögi szándékok vezérlik, ahogy azokat a patkánylyukakban rejtőzködő magyarországi – s az esetek többségében fajilag nem magyar – bolsevistákat is, akik bármilyen formában együttműködtek a szovjettel. Tudják, ők azok, akiket ma sajnáltatni kell, s akiknek az „emlékét őrizni, ápolni szükséges”, mert a német, vagy éppen a nyilaskeresztes hatóságok azt tették velük, amit minden hasonló esetben az árulókkal tenni kell.
Ábrahám jelölt Barnabásnak a kurucon megjelenő írásai a szélsőjobboldali innyencek kedvelt szellemi táplálékai. Ezek a gourmandok minden bizonnyal Mi Hazánk táborába is követni fogják a séfet.
Következzék egy kostoló ezekből az innyenc falatokból :
Ábrahám jelölt Barnabás végső búcsút vesz atyai jóbarátjától, a nyilas ősbölény Dobszay Károlytól :
A Dobszay Károllyal folytatott eszmecseréimre az első perctől jellemző volt az oldott, hungarista[A] testvéri hangulat.
…
Dobszay Károly személyes, könnyed hangvételű történeteivel olyan érzésem volt, mintha nekem is arra lett volna lehetőségem, hogy „személyesen is kezet foghassak” Fiala Ferenccel, aki 1944-ben a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom sajtófőnöke volt, vagy éppen Alföldi Gézával.
A képen balról-jobbra : Alföldi Géza, Fiala Ferenc és Dobszai Károly
Dobszay Károly az utolsó olyan élő publicista volt, aki a hungarizmus igazságait[A] pusztán könyvekből ismerhette meg, hanem személyesen tanulhatott a legnagyobbaktól.
Marschalkó Lajos, az idő előtt elhunyt harcos kezéből kihulló zászlót még bőven volt, aki továbbvigye. Ez ma már sajnos nincs így.
… …. csak azt tudom garantálni (és remélni), hogy már csak az ő emléke miatt sem fogok letérni soha arról az ösvényről, amelyen járt. Meg kell a szívnek szakadni!
Ábrahám jelölt Barnabás – miután elsiratta Dobszayt – Gömbös Gyula emlékére hullajtott pár könnycseppet (itt pottyan egy) :
A magyar történelemben valami oknál fogva meglehetősen sok olyan alakot találunk, akiknek (korai) halála alapjában befolyásolta az éppen válaszúton lévő ország jövőjét. Ők sajnos szinte kivétel nélkül pozitív személyiségek voltak, veszteségük pedig pótolhatatlan a nemzet számára. Közülük is kiemelkedik
Mitől volt ez a – kortársak által Gömbölininek nevezett – politikus olyan pótolhatatlan?
Ábrahám jelölt Barnabást azzal nyűgözte le, hogy az elképzeléseinek az alapjait már jóval Adolf Hitler előtt megalkotta, ahogy a zsidóság destruktív szerepével[B] is teljesen tisztában volt.
…
Gömbös Gyula Magyarország élére a lehető legalkalmasabb időpontban került. A harmincas évek hajnalán járunk, ahol az optimistább európai lelkek már javában hihettek Európa újbóli felemelkedésében. Egy olyan Új Európáéban[C], amely képes lesz dacolni a nyugati kapitalizmussal és a keleti bolsevizmussal egyaránt.
Adolf Hitler és a német népi mozgalom hatalomra kerülésétől – érzékletes példával élve – egy karnyújtásnyira vagyunk.
… a néhai miniszterelnöknek elévülhetetlen érdeme van abban, hogy felhelyezte Magyarországot az Új Európa térképére, és ami talán még fontosabb: támogatta és elősegítette egy új, friss politikai generáció megszületését. Ezek közül a mentoráltak közül később többen fényes politikai karriert futottak be a nemzetiszocialista táborban. Így például
A németbarátság, a tengelyhatalmak mellett való föltétlen és fenntartás nélküli kiállás ma azt jelenti: akarjuk-e, hogy évezredes kultúránkat önmagunk építhessük tovább? Az ellenkezője viszont természetesen jelenti azt, hogy önmagunkat a zsidóságnak alávetve, szellemi és uralmi magasabbrendűségét elismerve, ebek harmincadjára vessük mindazt, ami számunkra érték, hagyomány, népiség, erkölcs, kultúra: történelem.
hiszen teljes mértékig megállják a helyüket, azzal a különbséggel, hogy végül annak a hatalmi klikknek a teremtett világát éljük ezen a sárgolyón, akiktől írásaiban óva intett minket. Ennél szomorúbb[D] tényt aligha tudnánk közölni, kiegészítve azzal a velőtrázóan fájdalmas felismeréssel, hogy sokkal, de sokkal nehezebb helyzetben vagyunk, mint ők voltak akkor, amikor még volt remény a változásra, most pedig már abban élünk, amiről Hubay is írt. Sőt, esélyes, hogy a 2021-es állapotok minden bizonnyal még az ő elképzeléseit és éleslátását is messze túlszárnyalják.
Hubay tervez, Szálasi végez :
Ezután visszatér a saját tollához :
A fenti sorokat egy korabeli sajtótörténeti siker, a Magyar Futár hasábjain olvashatjuk, annak is 1944. október 25-én megjelent lapszámában. Rajniss Ferencnek, a lap főszerkesztőjének gondolatai ennyi évtized távlatából sem fakultak meg, sőt, némi áthallással rendre és rendre ugyanazok a problémák környékeznek meg minket, mint a korabeli nemzetiszocialistákat[E].
A rendszerváltozás után Magyarország parlamentjébe visszatért a szélsőjobb.
Egyideig Novák Előd , majd – mindmáig – Dúró Dóra a szószólója ennek a csőcseléknek. Amennyiben az említett nyeretlen kétévesek mellé – vagy helyett – Ábrahám jelölt Barnabás bejut az Országházba, akkor 1945 óta először újra lesz a parlamentnek egy nyilas képviselő-csoportja, melynek élén Ábrahám képviselő testvér Barnabás fog állani.
Ha viszont Ábrahám bukott Barnabás visszkullog a magyar újságírás egyik legaljasabb platformjához, akkor is marad a kérdés, hogy az Ő Hazájuk miért egy pelyhes Szálasi-fiókát akart a parlamentbe delegálni.
Amit Ábrahám jelölt Barnabástól tanulhatunk :
.A Nincs jobb, mint egy adag hungarizmus
.B A zsidóság destruktiv
.C A Führer és a Duce egy jóféle új Európát igértek,
.D de sajnos ehelyett az a szörnyüség jött össze, amitől Hubay Kálmán óvott minket
Ábrahám jelölt Barnabás változatlanul ontja az új dalokat. Ez a derék pedigrés gazember rászolgált egy kizárólag vele foglalkozó postra.
Megjegyzés
- A PHM – Szálasit majmoló – elitisztkus allűrjei riasztották el a szélsőjobboldali söredéket.
- Nem Ábrahám Balázs a legismertebb nyilaskás történész.
Ö nem ér le
Van még hova süllyedni Ábrahámnak.
3. Raffay Ernő a Politizáló szabadkőművesség – Jászi Oszkár és a Martinovics Páholy államellenes tevékenysége című könyvének recenziójában Ungváry Krisztián a következőkben foglalja össze a véleményét :
A zsidó-szabadkőműves összeesküvés mítosza már 1919-ben megszületett, Prohászka Ottokártól és Bangha Bélától kezdve számos politikai publicista írt ennek szellemében. A kor közismertebb történészei, köztük Szekfű Gyula vagy Hóman Bálint a baloldalisággal és zsidósággal kapcsolatos minden elfogultságuk dacára sem vállalkoztak azonban arra, hogy egy szimplifikált szabadkőműves tőrdöfés-elméletet adjanak elő. Ez a beteges antiszemita Bosnyák Zoltán (1944-ben a Zsidókutató Intézet igazgatója) és a hozzá hasonlók színvonala volt – eddig. Az első személy, aki erre „történészként” monográfiák írásával vállalkozott, Raffay Ernő. 2020. augusztus 20-án magas állami kitüntetését annak ellenére kaphatta, hogy a tudományosság szabályainak semmibe vételével vegytiszta náci gondolatmenetben képes előadni Magyarország XX. századi tragédiájának vélelmezett okait. Ilyen teljesítményre a magyar történelem során eddig csak egy évben lehetett díjat kapni: 1944-ben. 76 évvel később ide jutottunk vissza – a gondolatok szintjén. A posztmodern világában azonban ez mást jelent, mint akkor.
Aki ezek után meg akarja ismerni Raffay Ernő gondolatait, az vagy vegye meg a könyvet, vagy ha megelégszik egy rövid ismertetéssel, akkor olvassa el Ágoston Balázsnak Raffay Ernővel készült interjúját.