Publicisztika :: 2025. június 6. 10 :47 :: 50 hozzászólás link a cikkhez
A sötétség erőinek partraszállása
Ma van a normandiai partraszállás 81. évfordulója. A jelentőségéről köreinkben talán kevesebbet szoktunk beszélni, ha a második világháború kerül szóba. Általában Sztálingrádot említjük, mint fordulatot, amely után más irányt vett a háború. Pedig a D-nap is rendkívül jelentős volt.
A második világháború egyik legfontosabb hadművelete volt, amelyet 1944. június 6-án, a D-nap során a szövetségesek hajtotta végre Normandiában. A hadművelet, Overlord fedőnéven, a szövetséges erők által Franciaországban indított Európa „felszabadítási akcióját” kezdeményezte. A D-nap, mely Normandiában, Caen közelében, a szövetséges erők számára jelentős stratégiai előrelépés volt, Európa „felszabadításának” kezdete, legalábbis így szól azóta is a hivatalos narratíva. De sokkal inkább Európa USA-gyarmati sorba való taszításának kezdete, amely azóta is tart. Jelentőségét tehát nem lehet eltagadni.
De milyen tényezők fenyegették annak sikerét? És mi történt volna, ha a művelet kudarcba fullad? E kérdéseket járjuk most körül. A normandiai partraszállás nemcsak egy új front megnyitását jelentette, hanem a második világháború európai fordulópontját is. 1944 közepére a Szovjetunió már igen komoly sikereket ért el a németek és vele szövetségben küzdők ellen, de a nyugati szövetségesek nem rendelkeztek még szárazföldi hídfővel Nyugat-Európában. Enélkül a háború kimenetele sokkal hosszabb lehetett volna, vagy akár teljesen másként is alakulhatott volna.
- Időjárás: a partraszállást eredetileg június 5-re tervezték, de a kedvezőtlen időjárás miatt egy nappal elhalasztották. Ha a meteorológusok nem jósolják meg a rövid időjárási javulást június 6-án, a művelet vagy késlekedett volna hetekig, vagy sokkal rosszabb körülmények között zajlott volna le, ami katasztrófához vezethetett volna szempontjukból.
- Német védelem és a „Atlantic Wall”: a németek az Atlanti fal mentén, főként a parancsnok Erwin Rommel irányítása alatt, komoly erődítményeket építettek ki. Ha a német hadvezetés hamarabb és pontosabban felismeri a partraszállás valódi helyszínét, a csapatokat megerősítve visszaverhették volna az inváziót.
- Téves hírszerzés: a szövetségesek óriási megtévesztési kampányt folytattak (pl. Operation Fortitude), mely szerint a fő csapás Calais-nál várható. Ha a németek nem esnek e trükk áldozatául, a normandiai partszakasz sokkal védettebb lett volna.
- Logisztikai és technikai nehézségek: az invázióban részt vevő 156 ezer katona, több ezer jármű és hajó koordinációja óriási feladat volt. Már a partot érés pillanata is számos egység számára káosszal járt. Egy sor balszerencsés esemény elég lett volna a teljes kudarchoz.
De vajon milyen következményekkel járt volna, ha kudarcot vall a partraszállás?
Ez a kérdés ma már elméletinek számít, de talán nem érdektelen, ha sorra veszünk néhányat. Mivel a háborúban sincs „mi lett volna ha”, természetesen bírja a kritikát az alábbi gondolatmenet, de azért vágjunk bele.
A szövetségesek tudták, hogy ha a D-nap kudarcba fullad, az súlyos következményekkel jár. A szövetségesek hatalmas veszteségeket szenvedtek volna emberéletben, hadianyagban, és a politikai bizalom is meginoghatott volna egymás között. Bár a nemzetközi zsidóság, amely befolyásolta a szövetséges országok kormányait, minden bizonnyal újabb offenzívára szólított volna fel, egy ilyen vereség után nehéz lett volna gyorsan új inváziós kísérletet szervezni, különösen 1944-ben, amikor az európai hadszíntér eseményei már csúcsra jártak. A németek keleti fronton való helyzete jelentősen javult volna, mivel a nyugati fenyegetés elhárításával több egységet vethettek volna be a Szovjetunió ellen. Ez meghosszabbította volna a háborút, vagy akár egy kompromisszumos békéhez is vezethetett volna.
Roosevelt, Churchill és más szövetséges vezetők belpolitikai helyzete meggyengült volna, különösen az Egyesült Államokban, ahol a közvélemény érzékenyen reagált a veszteségekre. Ráadásul a Szovjetunió előretörése önmagában nem biztos, hogy elegendő lett volna Berlin elfoglalásához 1945 tavaszáig. A nemzetiszocialisták új erőre kaptak volna, és még erőteljesebben mozgósították volna a német társadalmat.
Természetesen egy sikertelen partraszállás nem feltétlenül hozott volna végső győzelmet németeknek, de növelte volna annak az esélyét, hogy a Szovjetunió előrenyomulását mérsékelje, esetleg megállítsa. A normandiai partraszállás tehát második világháború egyik legkritikusabb fordulópontja.
De ha még mélyebbre nézünk, a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája volt. Beleértve természetesen azt is, hogy mindkét oldalon fehér emberek haltak meg tömegével, ez igaz a második világháborúra teljes egészében is.
A mai hivatalos álláspont a normandiai partraszállás a „szabadság és a demokrácia” győzelmét hozta el, de tudjuk azt is, kik állítják ezeket. Európa és a fehér rassz ellenségei, s ez a „szabadság és demokrácia” elhozta az elmúlt évtizedekben Európának a szellemi kasztrációt, a tömeges migrációt, az egyre romló demográfiai mutatókat, a szélsőséges liberalizmus térnyerését és azt, Európa és nemzetei azóta is alávetett helyzetbe kénytelenek figyelni, mi történik a világban.
Henney Viktor – Kuruc.info
±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±
±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±±
| Szabadszellemű tébolyda. Nincs kényszerzubbony, nincs rácsos ágy, nincs hideg zuhany. A nappali órák csendjét háborító, hangosan deliráló ápoltakat az orvosok gyengéden leszedálják. A részleg naplójából idézem az érdekesebb motyogásokat : * Sztalingrad hadaszati szinten hatalmas szovjet kudarc volt. * Az ős-globalisták a legnagyobb népírtók és képmutatók, az indián holokauszt tényét sosem ismerték el. Az a valódi népírtás, a judeo-kazárok sci-fi fantazmagóriákat megszégyenítő „megsemmisítésével” szemben. * De azt ma sem hiszi el senki hogy Hitler trojai falo volt… ahogy Churchill is. pedig egyre vilagosabb es osszeall a kep * A helyében azt tettem volna, hogy bekerítés, és közölni velük, „na, mind takarodtok kényszermunkára, hogy jobban haladjon a német ipar…vagy indulhattok úszni a szigetetek felé.” * A német atombombát belülről fúrták meg a „német” tudósok. Heisenbergék szándékosan nem haladtak, pedig tudták, hogy az amcsiknál erőteljesen folyik a fejlesztés. * Teljesen mindegy ki győzött vagy vesztett mert igazából az emberiség vesztett a kazármaffiával szemben. * Nekem A.H. több nagy tévedése is bűzlik már régóta, többnek kifejezetten olyan szaga van, mintha parancsba kapta volna az USA-ból. * Hitler nagy bűne, hogy nem tette meg azt, amit meg kellett volna tenni! |